Mozaikok
2009 okt 1 1 hozzászólás

-
Tudjuk, hogy tükör által homályosan látunk. Isten cselekszik, hív, mond, kér és mi állunk és nem tudjuk, miért? De Isten tudja. A mi egyetlen esélyünk arra, hogy Ö végre tudja vinni akaratát rajtunk keresztül az, hogy rábízzuk magunkat. Teljesen. Nos ez az, ami nehezen megy. Kimondani, Uram nem tudom miért akarod ezt, de megteszem, mert te mondod. Ahogy Péter mondta Jézusnak, ha te mondod kivetem a hálómat újra. Ez a hit. Belépni úgy a folyóba, hogy elhiszem, Isten meg fog tartani, még akkor is, ha most ez még nem is látszik.
Ennek a történetnek, amit most elmesélek, még nincs vége. Tíz éve tart, de még csak valahol a középen tarthatunk. Tíz éve indult és csak pár hónapja kezdem érteni, mi miért volt, van. Illetve sejtem. Kezdenek összeállni a mozaikok. Egy-egy darabnak is meg volt az értelme, de együtt! Nos, ez egy új érték, együtt a mozaikok. Nézzük csak!
Első mozaik: A Fiatalok az Élet Küszöbén szimpózium
Valamikor az én új időszámításom kezdetén a pásztorunk kezembe adott egy papírt, amely meghívó volt. Fiatalok az Élet Küszöbén (FÉK) program három napos képzése. Pedagógus lévén, a gimnazistáknak szóló, értékeket közvetítő program mindig is érdekelt. Elmentünk Katival. Lenyűgöző volt. A programgazda Timóteus Társaság volt a képzés lebonyolítója. Hitelesek voltak, nagyon tudták mit akarnak és sugárzott róluk az Istenbe vetett bizalom. Felettébb fölbuzdultunk, tele voltunk tervekkel. Úgy gondoltuk kellene egy klub, ahol a fiatalokkal tudunk foglalkozni, beszélni az életről, beszélni Jézusról. Volt is egy-két megbeszélés, néhányan közösen gondolkodtunk, aztán le vontuk a következtetést: se hely, se pénz. És ennyi.
Bennem pedig ott motoszkált: ennyi volt az egész? Mert csak ezt a mozaikot láttam.
Második mozaik: Egy bizonyságtétel
Teltek múltak a napok, hónapok és semmi. Közben egy program révén, mint tanácsadó dolgoztam a nagyon szeretett volt iskolámban. Ott tartottam egy előadást a FÉK-ről, amely során bizonyságot tettem a megtérésemről, az új életről, Jézusról. És akkor elindult valami. Az engedelmesség gyümölcse. Az iskola befogadta ezt a programot, a tanárok külön képzésen vettek részt, FÉK könyveket szereztek be, mi pedig elkezdtük tartani az osztályfőnöki órákat. Beszéltünk a helyes önértékelésről, a barátságról, az elkötelezettségről, a szerelemről és ahogy a lélek és ami szellemi állapotunk adta Jézusról. Nagy eredmény volt, hogy egy önkormányzati iskola engedte ezt a programot. Ez azóta is tart.
És én azt hittem ez a csúcs. De ez is „csak” egy mozaik darab.
Harmadik mozaik: A Kecskeméti Ifjúsági Otthon (KIO) elkötelezettsége
Teltek múltak a napok, hónapok és egyszer csak jelentkezett a KIO, hogy beszélgessünk a FÉK-ről, mert sok jót hallottak erről a programról. Nosza, beszélgessünk. Ennek a vége az lett, hogy a KIO hirdette meg az egész városban az osztályfőnöki órákat, mint az ő általuk szervezett programot, amelyet mi hajtunk végre a Timóteus Társaság védjegye alatt. És elkezdődött az egész városra kiterjedő szolgálat, amely ami napig tart. Köszönet a munkatársaknak a gyülekezetből és köszönet a KIO munkatársainak!Köszönet a Timóteus Társaságnak! Istené minden dicsőség
És én azt hittem ez a csúcs. De ez is „csak” egy mozaik darab.
Negyedik mozaik: A klub
Teltek múltak a napok, hónapok és újra kértek a KIO-ban, beszélgessünk. Talán egy FÉK klub jó lenne. Hetente, péntekenként este. De jó! És tartottuk három évig. Minden évben más volt. Hol sokan voltak, hol kevesen. Hol nagyon érdeklődtek, hol kevésbé. Hol jól sikerült, hol nem. Mindig abba akartam hagyni. És minden ősszel újrakezdtük. Nem tudtam miért kell, de mindig újra kezdtük. Köszönet a munkatársaknak!
És én azt hittem ez a csúcs. De ez is „csak” egy mozaik darab.
Ötödik mozaik: az ifjúsági tér
Teltek múltak a napok, hónapok és újra kértek a KIO-ban, beszélgessünk. Arra gondoltak, hogy a nehezen működő ifjúsági tér szakmai vezetését átvehetnénk. Ez egy pincehelység, ahová a fiatalok nyitvatartási időben lejöhetnek. Kapnak egy teát, üdítőt, és különböző programokat. Mondtuk, hogy örülünk, de csak a FÉK program szellemiségét tudjuk elképzelni. És mondták, ők ezt el tudják fogadni. Meggyőződtek arról: hiteles a program. És én rájöttem: erről álmodtunk tíz éve. Isten összerakta a mozaikokat.
És én már nem hiszem, hogy ez a csúcs. Mert ez is „csak” egy mozaik darab.
- Varjú Lajos blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
-

Facebook
RSS








Hozzászólások
jún 24 2011 @ 09:21:11
Így hogy Lajos leírta ezeket a gondolatokat, jó volt azokat elolvasni. Már csak azért is jó, mert számomra egy-két mozaik személyes élmény, az életem darabjaivá váltak. Kecskeméten voltam főiskolás, kerestem az igazságot és Jézus Krisztusban meg is találtam, Őáltala ismerkedtem meg Lajossal. Gondolom látta rajtam, hogy növekedni akarok, és szolgálni akarom az evangélium terjedését, ezért megkért, hogy helyettesítsem pár alkalommal a klubban és az osztályfőnöki órákon - korábban szívesen vettem részt a klubbos alkalmakon. Nagyon hasznosnak találtam a FÉK-es témákat, mert jó önvizsgálatok is voltak nekem és a fiatalok számára is jó beszélgetéseket nyújtottak. Igazi mélyvíz, de Lajos nem aprózott: látta, hogy menne nekem, hát kezembe adta a feladatot - bölcsen.
Ma egy általános iskolában tanítok alsó- és felső tagozatban. A felsősök igen kemény diók (ének és vizuális órákon). "Nem veszi észre, hogy senkit nem érdekel" - szokták mondani olykor, és már nem tudom kitalálni, hogy mihez kössem az anyagot, mert csak a szex, menő cuccok, stb. érdekli őket, és persze vágynak a boldogságra, boldogulásra, csak az utat nem ismerik. Eldöntöttem, hogy az órára becsempészem a beszélgetéseket, mert egyébként amúgy sem lehet velük mit kezdeni, hátha látják, hogy nem a Marsról jöttem - én is ismerem a küzdelmeiket. Nem tudom mi lesz belőle, de kell hogy ilyenekről is halljanak....
Nekem már más mozaik darabom is lett azóta. Egy testvéremmel elkezdtünk egy gyerekmunkát, aminek Royal Rangers a neve - Jézus Krisztussal a középpontban. Több mint cserkészet - testi, lelki, szellemi és társadalmi területen fejleszti a gyereket, cselekvéseken keresztül közvetít sokszor indirekt módon. A megtérésen túl fontosnak találja megerősödést és szolgálat vállalást. Nagyon küzdelmes munka, főleg hogy nem keresztyén szölők gyerekeivel foglalkozunk, ezért minket is igen próbára tesz Csak Istenben tudunk bízni, hogy gondja van a növekedésre - főleg akkor ha nem látunk rövid távon eredményt.
Hálás vagyok Istennek ezekért a mozaikokért. Legyen övé a dicsőség!
O. Zoli